Réty

Sepsiszentgyörgytől 12-km-re keletre, a Feketeügy folyó mentén terül el. Neve a közeli természetvédelmi területnek, a Rétyi-nyír egy részének köszönhetően ismert. Réty nagy múltú fúvószenekarát nem csak a megye területén ismerik. A településnek középkori temploma és két műemlék kúriája van. Az idecsatolt Komolló mellett a rómaiak építettek katonai tábort, a keletre húzódó Rétyi-nyír kora-középkori töltésvonulatát neve alapján bolgár-szlávok emelhették (Homárka vagy Csörszárok - előbbi törökül homoktöltés, utóbbiban a csort szláv nyelveken ördögöt jelent).

Sepsiszentgyörgytől tíz kilométerre található román ajkú település. Az 1800-as években a település az itt felszínre törő ásványvizeknek köszönhetően rohamos fejlődésnek indult, sokáig Erdély és a Bánság Herkulesfürdő és Borszék mellett legkorszerűbb, legkeresettebb fürdőhelye volt. Egyik ásványvizét egy időben vastalanítás után újrasavazás nélkül palackozták, annyira magas volt a szénsavtartalma. Ma is itt működik az ország egyetlen olyan kórháza, ahol az izomsorvadásban szenvedőket kezelik. Községközpontja az élő népművészetéről (textília, írott tojás) híres, három nemzetiségű Árapatak. Ezek a települések nem a Székelyföldhöz, hanem az ún. Székföldhöz tartoztak. Szép kilátás nyílik az Olt mentéről az Erdélyi-havasokra.

Árkos

Sepsiszentgyörgy északi szomszéd települése. Az itt található Szentkereszti-kastély ma egy Művelődési Központnak, valamint a Shakespeare közép- és kelet-európai hatását szemléltető ún. Shakespeare-háznak és a 2003-ban megnyitott Istálló Galériának ad otthont. A kastélyt körülölelő park arborétum, ritka fákkal és hangulatos mesterséges tóval, szoborparkkal. Ugyancsak itt az  Európai Tanulmányi Központ  épülete értekezletek, nyári táborok, előadások színhelye. A falu központjában található 17. századi templomvár az unitáriusoké. Ez az egyház az erdélyi felekezeti tolerancia élő emléke, Krisztus isteni voltát tagadó felekezetük csak Erdélyben maradt fenn Európában. Az erődítmény kapuja felett az egyház címere: farkába harapó kígyó a galamb körül. Jelmondatuk: legyetek okosak, mint a kígyók, és szelídek, mint a galambok. Az egyik saroktoronyban helytörténeti gyűjtemény tekinthető meg.

A megye aktív lakossága 100 000 fő, a tanulók száma 50 000. Románia minden száz lakosából egy él itt. A demográfiai adatokat a megye földrajzi sajátosságai magyarázzák. A középhegység övezte, bükkösök és fenyvesek által tarkított, gazdag vadállománnyal és erdővagyonnal rendelkező vidék igazi jövője a turizmus lehet. A havasi legelőkön szarvasmarhát és juhot tenyésztenek, de a kovásznai Tündérvölgy Illés-napi, látványos juhászlakodalmasát a vajnafalvi juhászok az európai ipartörténeti unikum gravitációs sikló tövében rendezik meg minden évben. Utóbbin át jutott egy évszázadon át a zöld arany – a fa – Európa piacaira. A vidék vizekben való gazdagsága, a hosszú, fagyos telek és rövid tavasz, a forró, olykor szikkasztó nyarak, az ugyancsak hosszú, szelíd ősz és a talajviszonyok főleg a burgonyatermesztésnek kedveznek, a közép-európai abszolutizmus (Habsburg-uralom) felvilágosodás kori pozitív örökségének. A megye lakói számára ma is követendő példát kínálhatnak találékony régi mezőgazdasági szakembereink, a „pityókakirályok”, az óriáslencse meghonosítói, az új gyümölcsfajtákat nemesítő hazánkfia pomológusok.